82013aug

Ön tudja, hogy milyen víz folyik a csapjából?

Az ANTSZ 2002-es adatai szerint 475 településen 1,5 millió embert érintett az ivóvizek magas arzén tartalma. Jelenleg több mint 300 magyarországi településen közel 1 millió lakos még mindig az “elfogadható” határérték feletti arzénes vizet fogyasztja!

Az EU-s határérték 0,01 mg/L, amelyet többszöri határidő módosítási kérelem után 2015. június 30-ig kell valamennyi közüzemi vízszolgáltatónál elérni Magyarországon is.

arzen szennyezett ivoviz MagyarorszagAz Országos Környezetegészségügyi Intézetben kimutatták, hogy tartós fogyasztás esetén már a 20 μg/l szinttől számítani lehet egészségkárosodásra – miközben a veszélyeztetett településeken mai napig 13-48 μg/l közötti értékeket lehet mérni.

Ez azt jelenti, hogy a mai napig közel 1 millió ember – köztük rengeteg kisgyermek – nap mint nap mérgezett vizet iszik, arzénos vízzel locsolt terményeket és arzénos vízzel főzött ételeket fogyaszt amióta a veszélyeztetett lakóhelyen él. Így a legtöbben már a fogantatásuk pillanatától súlyos arzénveszélynek vannak kitéve…

Az egészségügyi kockázatok szinte teljes egészében a szervetlen arzénhoz kapcsolódnak, és a legveszélyesebb arzénforrás az ivóvíz. A toxikus hatás nem csak a szervezetbe került arzén mennyiségétől függ: jelentős egyéni különbségek lehetnek aszerint, hogy ki milyen genetikai háttérrel rendelkezik. A szervetlen arzénvegyületeket a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség úgynevezett 1. fokozatú humán karcinogénként (rákkeltő anyagként) sorolta be a bizonyított bőr-, hólyag-, vese- és tüdődaganat-előidéző hatásuk miatt. Kis koncentrációban ezenkívül többféle krónikus betegség (étvágytalanság, székrekedés és hasmenés váltakozó jellegű előfordulása, a nyálkahártyák gyulladása, gyors őszülés és hajhullás, sokideggyulladás érzéskieséssel és fájdalommal, vérszegénység, szellemi kábultság és általános leromlás, a bőr elszarusodása, pigment-elváltozások, szív-és keringési megbetegedések, a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei, máj- és vesebetegségek, cukorbetegség) kialakulásával is járhat.

Fontos tudni, hogy az arzén hatás kumulatív (felerősítő, összegyűjtő) jellegű, azaz a viszonylag kis koncentrációban elszenvedett arzén expozíció káros hatásai, különösen a daganatok mindig csak hosszú lappangást követően, sokszor több évtized után jelentkeznek! Ilyen előfordulások még akkor is várhatók, ha maga az arzénnak való kitettség már régebben megszűnt!

arzénKülönös figyelmet érdemel az élet korai szakaszaiban (a magzati életben és gyermekkorban) elszenvedett arzén expozíció, mivel újabb adatok arra utalnak, hogy ezekben az időszakokban az arzén hatásaira nagyobb érzékenység áll fenn. Az arzén akadály nélkül átjut a méhlepényen és kedvezőtlen terhességi kimeneteleket idéz elő (abortusz, halvaszülés, koraszülés). Bár az anyatejjel táplált csecsemő védett az arzén beviteltől, mivel az nem jut át az anyatejjel, az újszülött halálozás a terhesség alatti, illetve az anyatejes táplálást követő időszakban bevitt arzénnal bizonyítottan összefügg, sőt a legújabb adatok szerint éppen az elválasztott kisgyermekek részére forgalmazott tápszerek – különösen a rizs-alapúak – jelentik az arzén bevitel egyik lehetséges veszélyforrását. Gyermekkorban a testtömeghez viszonyított táplálék- és vízfelvétel is nagyobb, mint felnőttkorban, ami az arzénmérgezés kockázatát is növeli.

A fejlődő szervezetben főleg az agy és az idegrendszer érzékeny az arzénra. Egyértelműen bizonyított a korai gyermekkorban elszenvedett tartós arzénbevitel negatív hatása az idegrendszeri, intelligencia- és magatartásbeli fejlődésre. Az arzén tartalmú ivóvíz azért is kiemelten veszélyezteti a gyermekek egészségét, mert testsúlyukhoz képest ismerten több vizet isznak. Ezeken túlmenően frissen végzett felmérés bizonyítja, hogy a magzati élet során vagy a korai gyermekkorban elszenvedett arzén expozíció nagymértékben növeli a serdülő- és fiatal felnőttkorban előforduló daganatos és nem daganatos tüdőbetegségek kockázatát. Az arzén már kis koncentrációban mélyrehatóan befolyásolja a szervezet számos enzimrendszerét, és a magzati vagy korai életkorban elszenvedett expozíció tartós egészségkárosodásokat idézhet elő, köztük olyanokat is, amelyek csak jóval később, esetleg a felnőttkorban nyilvánulnak meg. Az is bizonyított, hogy ezeket a hatásokat a rossz tápláltsági állapot tovább súlyosbítja, ezért az arzén ivóvízzel történő expozíciója különösen veszélyes lehet a rossz szociális állapotban levő családok gyermekeire nézve.

8 toxikus nehézfém, 15 ásványianyag, és 17 nyomelem szintjét valamint 7 jelentős ásványianyag-arányt és 9 toxikusfém-arányt vizsgálva a hajanalízis segítségével a veszélyeztetett területeken élők meggyőződhetnek a mérgezettségi szintjükről, megtudhatják milyen egészségkárosító hatást váltott ki szervezetükben az arzén expozíció, megismerhetik, hogy a szervezetük belső működését tükröző metabolikus profiljuk alapján milyen betegségekre hajlamosak, és ezek tudatában megtehetik az esetlegesen szükséges életmentő lépéseket.

További információt a www.hajlabor.hu oldalon, illetve az info@hajlabor.hu e-mail címre írva kaphat.

Források:

1.       Kovács István: „Amiről most sokat beszélnek – arzén van az ivóvizünkben?” (AGRÁRÁGAZAT 2011. júniusi száma)
2.       Dr. Dura Gyula, Dr. Kádár Mihály, Dr. Rudnai Péter: „Az arzén tartalmú ivóvíz fogyasztásának egészségkockázata” (Országos Környezetegészségügyi Intézet tanulmánya)
3.       www.bioenergetikus.hu „Nehézfémek, nehézfémek kimutatása, nehézfém mérgezés, orvosi szén”
4.       www.semmelweisfigyelo.hu „Helyes táplálkozással megelőzhető az arzén-túlterhelés”
5.       201/2001. (X. 25.) Korm. Rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről