182017aug
A magnéziumhiány inzulinrezisztenciát (is) okoz

A magnéziumhiány inzulinrezisztenciát (is) okoz

Ahhoz, hogy működni tudjon, testünk minden sejtjének szüksége van magnéziumra. A magnézium egyike az ATP (a sejten belüli energiaátvitel “molekuláris pénzegysége”) termeléséhez elengedhetetlenül szükséges sok-sok elemnek, de a szervezet működése szempontjából kulcsfontosságú enzimekben is megtalálható. Vagyis a magnézium kiemelten fontos szerepet játszik a szervezet optimális működésében.

A tudósok gyakran végeznek ún. meta-analíziseket, amelyekben egy témával kapcsolatos több vizsgálat eredményét összegzik.

A magnézium szerepét firtató, egymillió ember részvételével végzett 40 különböző vizsgálat nemrégiben elkészült meta-analízise során a kutatók megállapították, hogy a magnézium csökkenti a sztrók, a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a bármilyen más okból bekövetkező halálozás kockázatát.

Napi 100 mg magnézium

  • 7%-kal csökkenti a sztrók
  • 22%-kal a szívbetegségek
  • 12%-kal a 2-es típusú diabétesz és
  • 10%-kal a bármilyen más okból bekövetkező halálozás kockázatát.

(Elemi magnéziumban mért mennyiségről van szó, a magnézium vegyületek eltérő mértékben tartalmaznak magnéziumot. 1 gramm magnézium citrát pl. 150 mg magnéziumot tartalmaz.)

De a magnéziumnak más haszna is van, a legutóbbi kutatások például megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy a magnézium szerepet játszik a glükóz megfelelő hasznosulásában, illetve az inzulin hatásában is.

A magnézium szerepe a glükóz-felhasználásban

Konkrét kutatási eredmények állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja a magnézium az inzulinrezisztenciát, amely a 2-es típusú cukorbetegség illetve a meddőség legfőbb oka. Hogy ezt megértsük, tudnunk kell, mi történik, ha a szervezet rezisztensé válik az inzulinnal szemben.

Étkezés után a vércukorszintünk megemelkedik. Ahhoz, hogy újra a normálisra csökkenjen, illetve hogy a vérünk a glükózt a sejtek belsejébe tudja szállítani, inzulinra van szükségünk. Ha azonban a vércukorszintünk egyfolytában magas, akkor ez túlzott inzulin-termeléshez vezet. A krónikusan megnövekedett inzulinszint viszont arra késztetheti a sejtek inzulin-receptorait, hogy ne reagáljanak többé az inzulinra. A hasnyálmirigy hiába termel egyre több és több inzulint, az inzulin-receptorok nem reagálnak rá. Ennek eredményeképpen megnő a vércukorszintünk, ami cukorbetegséghez és egy sor más, ehhez kapcsolódó betegséghez vezet. A kutatók részletekbe menően feltárták a magnézium és a cukorbetegség kapcsolatát. Rájöttek, hogy az inzulin-receptoroknak magnéziumra van szükségük a megfelelő működéshez, illetve ahhoz, hogy reagálni tudjanak az inzulinra. Viszont az is kiderült, hogy a magas inzulinszint hatására a vesék több magnéziumot választanak ki, és ezáltal a szervezetben lecsökken ennek a roppant fontos ásványi anyagnak a szintje. Márpedig a magnéziumhiány fokozza az inzulinrezisztencia kialakulásának veszélyét. És máris kész az ördögi kör: a magnéziumhiány inzulinrezisztenciát okoz, a magas inzulinszint viszont csökkenti a szervezet magnéziumtartalékait.

Egy a Diabetes Metabolism című folyóiratban 2015-ben publikált tanulmány olyan vizsgálatról számol be, amelynek során 116 30 és 65 év közötti személlyel négy hónapon keresztül napi 382 mg magnéziumot szedettek. A vizsgálat végén ebben a csoportban szignifikáns eltérés volt kimutatható a placebo-csoporthoz képest. A magnézium-csoportnak átlagosan 11,6%-kal csökkent az éhgyomri, illetve 8,8%-kal az étkezés utáni vércukorszintje, 30,5%-kal kevésbé voltak inzulinrezisztensek, és 26,7%-kal alacsonyabb volt a triglicerid-szintjük.

Ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a magnéziumpótlás pre-diabéteszes, illetve csökkent magnéziumszinttel bíró felnőtteknél csökkenti a vércukorszintet és javítja az ételek glikémiás értékét.

A magnézium csökkenti a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát

Ismert, hogy az inzulinrezisztencia növeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát. A hasnyálmirigyrákkal diagnosztizált személyek mintegy 80%-a szenvedett korábban cukorbetegségben vagy a glükóz-intolerancia valamilyen formájában.

Egy másik statisztika szerint azoknak, akiknél először diagnosztizálnak 2-es típusú cukorbetegséget, 4-7-szeres a kockázatuk, hogy az elkövetkező három évben hasnyálmirigyrákot kapjanak.

A cukorbetegség és a hasnyálmirigyrák közti összefüggés általában nem az első dolog, amire az orvosok gondolni szoktak, mikor pre-diabéteszes vagy diabeteszes beteggel találkoznak. Pedig a diabétesz-probléma menedzselésében nemcsak az adott pillanatban mért vércukorszintre kellene koncentrálni, hanem arra is, hogy hosszú távon hogy lehet megelőzni a hasnyálmirigyrák kialakulását.

A British Journal of Cancer megvilágító erejű tanulmányt tett közzé, amelyben a magnéziumhiány szerepét vizsgálták a hasnyálmirigyrák kialakulásában. A kutatók 66 000 50 és 76 év közötti férfit és nőt kísértek figyelemmel nyolc éven keresztül. Ez alatt az idő alatt 151-vizsgálati személynél alakult ki hasnyálmirigyrák. A tanulmány rámutat, hogy a napi magnézium-bevitelben minden 100 mg-os csökkentés 24%-kal növeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát. A kutatók külön megnézték, mekkora a hasnyálmirigyrák kialakulásának a kockázata, ha a hatóságok által javasolt optimális mennyiségnél (ami férfiak esetében napi 420 mg, nőknél 320 mg) kevesebbet vesznek magukhoz a vizsgálati személyek, ami a konkrét esetben a javasolt mennyiség 75-99%-át jelentette, és azt tapasztalták, hogy a hasnyálmirigyrák kockázata ebben a csoportban 42%-kal magasabb volt, mint azoknál, akik az optimális mennyiséget vették magukhoz. Akik az optimális mennyiség kevesebb, mint 75%-át fogyasztották, azoknál már 76%-kal nagyobb volt a kockázat!

Mindez azt jelenti, hogy az orvostársadalomnak igenis ismernie és használnia kellene a magnézium előnyös egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatási eredményeket, mert ezzel meg lehetne fékeznie egy sor a magnéziumhiánnyal összefüggő, és napjainkban egyre gyakoribbá váló betegséget.

Vérvételből szinte lehetetlen megállapítani a magnézium hiányt, mivel a magnézium 99%-át a sejtállomány tartalmazza. A magnézium vérben levő értéke állandó, mivel a többletet a szervezet kiválasztja. Ha viszont a szükségesnél kevesebb jut a szervezetbe, a vérben ennek teljes mennyiségét visszatartjuk, a szövetekben nem raktározódik.

Vizsgáltassa meg hajszövetét, hogy megtudja valós magnézium szintjét!

Forrás: http://www.tenyek-tevhitek.hu/a_magneziumhiany_inzulinrezisztenciat_okoz.htm